Így indulhat el Magyar Péter az EP-választáson
Hiába célozta meg a saját párt alapítását, ezzel az EP-választás tekintetében már elkésett.
Hiába célozta meg a saját párt alapítását, ezzel az EP-választás tekintetében már elkésett.
Megállt a szélsőjobboldali, populista tábor növekedése, sőt, az elmúlt havi adatokhoz képest némi csökkenés is megfigyelhető a legfrissebb adatok alapján.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát. A belga politikus erről Facebook-oldalán számolt be.
Számításai szerint ugyanis úgy legyőzhető lenne a Fidesz. Ha pedig az aláírásgyűjtés nem válik be, van titkos B tervük is. A feladat nem könnyű, hiszen a közös listát az EP-választásoknál senki más nem támogatja, és az önkormányzati választásokon sem vevő erre a hat pártból három.
Emellett visszakerült a párt elnökségébe is.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter az Ukrajna támogatásával kapcsolatos magyar álláspontot ismertette, illetve beszélt az Európai Tanács soros elnöke és az EP közötti együttműködési platform szükségességéről is.
Felerősödik a háborús fáradtság. Varsó Brüsszelhez való közeledése távolabbra viszi az országot Magyarországtól. Németországban, Franciaországban és Olaszországban “politikai zavarok” lesznek. A tagállamokban előretörő szélsőjobboldali erők megnehezítik majd az unión belüli konszenzus kialakítását. Ezt jósolja az idei évre az amerikai geopolitikai elemző cég.
Beindította az európai kampányt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, akinek az utódát már júniusban, pár héttel az EP-választások előtt ki kell jelölni, ellenkező esetben a következő soros uniós elnökség, vagyis a magyar kormány adhatja - átmenetileg - az unió legfőbb közjogi méltóságát.
Mozgalmas év lesz 2024. Az előző sem volt éppen nyugodt, akadt gond és aggodalom éppen elég, örököltünk is ezekből eleget az újra is. Ezekhez jönnek választások, a már látszó bizonytalanságok és még ki tudja, mi mindent. Köztünk nyilván jó dolgok is. Év végi sorozatunkban fel is villantottunk már néhány kérdést, most pedig olvasóinkon a sor. Szavazzon arról, hogy az alábbi témákban mit vár 2024-től! Mi pedig a szavazás után számolunk és eredményt hirdetünk arról, hogy milyen évre készülnek olvasóink.
A földrész szép csendben jobbra tolódik, írja a német lap cikke.
A jövő júniusi EP-választásokra készülve az Európai Parlament egy javaslat-csomagot dolgozott ki, amelyet szeretne a tagállamokkal elfogadtatni. Ismét előkerült a csúcsjelölti rendszer, aminek megvalósulására nem sok esély van.
Napokon, heteken belül fogadhatja el az Országgyűlés azokat a javaslatokat, amelyek gyakorlatilag leválthatatlanná tennék a kormánypártokat – írja az e heti HVG.
Tüttő Kata vezeti a párt európai parlamenti listáját.
Az első két helyen nincsen meglepetés.
Az LMP-társelnök Ungár Péter a Partizán műsorában a testvére villájában vendégeskedő Orbán Viktorról kijelentette: a korrupciógyanút érintő felvetésekre a kormányfőnek kell válaszolnia. Beszélt az ellenzékről, és arról is, hogy mi különbözteti meg az LMP-t a többi párttól: “mi nem akarunk több gyűlöletet.” Azt is elárulta az önkormányzati választás kapcsán, hogy "Karácsony Gergelynek nincs alternatívája."
Még nem árulják el, ki lesz az EP-listavezetőjük, de a Második Reformkor párt első sajtótájékoztatóján kiderült, Vona Gábor új formációjának egyik alelnöke saját elmondása szerint kormánytisztviselő volt a külügyben. Külföldiek támogatását tiltja az alapszabályuk, az időzítésről pedig azt mondták, „most érett meg a gondolat”.
A szombati kötcsei piknik pedig Brüsszelről szólt a hírek szerint.
A voksok 65 százalékát megszerezve győzne jövőre az önkormányzati választáson Nemény András, ha a Fidesz-KDNP Hende Csaba volt honvédelmi minisztert indítaná ellene Szombathelyen – derült ki a Závecz Research kutatásából. A szombathelyiek nagyon elégedetlenek a kormány munkájával, mégis javarészt a Fideszre szavaznának az EP-választáson.
Kérdés, van-e ennek bármi jelentősége.
Tízéves a választásokat megszervező és lebonyolító szerv, a Nemzeti Választási Iroda. Az NVI-t három éve vezető Nagy Attila a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a jövő évi összevont EP- és önkormányzati választások költségét 25,4 milliárd forintra tervezik. Az elnök beszélt arról, miben lesz más a 2024-es választás, mint a tavalyi volt, és kitért arra is, mi kell ahhoz, hogy teljesen digitalizálják a választásokat, mikor voksolhatunk majd online.